2015-ben olyat éltek át az állami fenntartású kórházak, amit talán még soha: lefeleződött az adósságállományuk egyedi kormányzati intézkedések miatt. A kórházi tartozások csökkenése azonban nem tud hosszú távon fennmaradni, az intézmények a jelenlegi finanszírozási körülmények között újratermelik az adósságot. És ezen a kormányzati fejlesztési százmilliárdok sem segítenek, ennél durvább lépések szükségesek.
Alapvető adatok nem állnak rendelkezésre a magyar egészségügyben a megalapozott döntésekhez, az egészségügy átalakítását célzó eddigi kísérletek a politikai akarat hiánya miatt haltak el - véli Gulácsi László, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára. A Portfolio-nak adott interjújában az Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék vezetője azt is elmondta: rendkívül fontos, hogy az emberek megértsék, szükség van a változásokra az egészségügyben, a döntéshozóknak pedig egy hosszútávú egészségügyi fejlesztési stratégiát kellene kidolgozniuk. Meglátása szerint a magasabb orvosi, szakdolgozói fizetéseken keresztül először pénzt kell tenni a rendszerbe, de nem önmagában a pénz a lényeg.
Újabb nyílt levéllel álltak elő a Facebookon azok az orvosok, akik tavaly decemberben a hálapénzbombát robbantották. Az 1001 orvos hálapénz nélkül néven működő csoport hivatalosan kedden hozza nyilvánosságra következő állásfoglalását, amelynek első verziója már hétfő éjjel felkerült a netre, és amely a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos elkeserítő helyzetet tárgyalja - számolt be az Index.
Teljes offenzíva lesz az egészségügyben; koncepció mentén fognak dolgozni, amely már készen van, ebben a legfontosabb, hogy a betegek és ne az egészségügy működtetőinek az érdekeit szolgálják - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán új egészségügyi államtitkár a Magyar Időknek adott, hétfőn megjelent interjújában. A frissen kinevezett államtitkár az MTI-nek adott interjújában pedig arról beszélt, hogy transzparens ellátás és működőképes viszonyok között a hálapénz úgyis kikopik a rendszerből.
A betegek érdekei mentén működő egészségügy megvalósítását szolgálja az az egészségügyi adattárház, amelyet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) alakít ki októberig az Európai Unió segítségével - közölte a központ főigazgatója szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.
Az egészségügy rendszerén belül a prioritások és a források meghatározása 25 éve várat magára, az egészségügyet ki kell szabadítani a politikai csapdából - erről Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár beszélt egy csütörtöki konferencián. Elismerte azt is: az EU-ban nálunk a legalacsonyabbak az állami egészségügyi kiadások, és bár kellene még plusz forrás a rendszerbe, nincs lehetőség rá, hogy jelentősen növeljék a szektorra fordított közkiadásokat.
Márciusban a kormány elé kerül a kórházi struktúra átalakításáról szóló javaslat - mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdán újságíróknak egy budapesti rendezvény után.
Két alapvető, de már közhelyszerű állítás igaz a magyar egészségügyre: keveset költ az állam erre a célra, és azt is rosszul teszi. A kormány legújabb, egészségügyet érintő átalakítási tervei kapcsán nagyon úgy tűnik, hogy a második szempont kerekedett felül, vagyis a "feneketlen kút" megközelítés. Addig nem öntenek ide több pénzt az állami kasszából, amíg rendbe nem teszik a finanszírozást. Ez a fajta megközelítés azonban számos mellékhatást von maga után. Mindezek fényében rendkívül érdekes lesz, hogy a következő másfél hónapban a kormányzat hogyan készül fel a negatív kockázatok kezelésére.
Nincs akkora tartalék a kórházi rendszerben, amivel a tervezett tabula rasát követően meg lehetne akadályozni az intézmények újbóli eladósodását - írta a Világgazdaság csütörtökön a Magyar Kórházszövetség elnökére hivatkozva.
Csütörtökre kell a közép-magyarországi régió kórházainak megegyezniük az átalakításról - tudta meg az InfoRádió. A megállapodás azért is fontos, hogy a szervezési munkákkal március végéig végezzenek.
Még a legbennfentesebbek, a szaktárcánál dolgozók is a hírekből értesültek a Fidesz-KDNP kórházépítési terveiről - írja a Népszabadság az egyik budapesti intézményvezetőre hivatkozva.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetésével megkezdődött az egészségügyi ellátórendszer (első körben a kórházak) újjászervezése. Érdemes barátkozni az új fogalmakkal, a várható új helyzettel, mert tavasztól már életbe is lépnének a módosítások. A kritikusok azonban számos negatív következményre figyelmeztetnek és egyesek szerint ez a "reform" nem oldja meg az alapvető problémákat.
Lázár János rövid időn belül a második olyan nyilatkozatát tette, ami a magyar egészségügyet érinti. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Hódmezővásárhelyen elmondta, hogy mi lenne a betegek dolga és azt is, hogy mit tervez az állam.
Újabb figyelmeztetést adott ki a Magyar Orvostechnológiai Beszállítók Szövetsége. A szövetség szerint a kórházak adósságállománya hatalmasra duzzadt, az egészségügyi intézmények a kifizetetlen számlákkal sakkoznak és a nehéz helyzetet nem oldotta meg a tavaly év végi plusz forrás sem. Azt hangsúlyozzák, hogy új alapokra kell helyezni az ellátórendszer finanszírozását, hogy megálljon az adósságállomány növekedése. A kórházi számlák kifizetésének csúszása leginkább a magyar kkv-kat érinti, többségük a fennmaradásért küzd.
Már készül az új egészségügyi alapellátási törvény, vagyis a háziorvosok helyzetét rendező jogszabály - értesült a Világgazdaság. A tervezet márciusban kerülhet a kormány elé, ebben egyelőre csak irányok szerepelnek.
A kormány a kórházi kapacitások újraosztását tervezi, melynek következtében akár 8-10 ezer embert is elbocsáthatnak - számol be a Népszabadság hétfő reggeli számában. Várhatóan kórházat egészben nem zárnak be, osztályok, telephelyek viszont megszűnhetnek. Zombor Gábor államtitkár hétfő reggel a közrádióban cáfolta a lapértesülést.
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
